Ugrás a tartalomra

Hegyvidéki villaépület bővítése


2015 / Építészet / Kivitelezés alatt / Lakóépület / Terv

Építészet: 
Török Szabolcs Bence
Munkatárs: 
Reisz Abigél

Telepítés

A bővítés megtervezésénél elsődleges szempont volt a funkcionális elvárásokon túl meglévő épülethez való viszonyulás. A arányos, tömegében "zömök" hatású villaépülethez való bármilyen közvetlen hozzáépítés
építészetileg nehezen megoldható, az épület egyensúlyát könnyen felborító eredményre vezethet. A telepítési koncepció ezért az új szárnyat a meglévő épülettől elhúzva, a meglévő - terepszint alatti - boltozatos pincét is felhasználva/megőrizve a két épületrészt a terepszint alatt köti össze. Ezáltal a telepítés kihasználja terepből adódó lehetőségeket - az új épületrészt a meglévő támfalas szakaszra ülteti (vagy abból növeszti ki), másrészt a két kialakuló tömeg egyfajta párbeszédbe kezdhet, egyfajta régi-új, klasszikus--modern, "öccs-bátty" szerepköröket felvéve, megjelenítve ezáltal. A viszony, bár eltérő terepadottságok,

telepítési alaphelyzet kíséri, próbál egyensúlyt teremteni, olyan logika mentén, hogy mindegyik tömeg a saját adottságainak, lehetőségeinek kihasználására "törekszik".
A telepítésnél fontos szempont volt az összekötés megoldása, és az a funkcionális igény, hogy az épület belső módon megközelíthető legyen az Alsó Svábhegyi úti gépkocsi-tárolóból. Ennek egyenes következménye a terepszint alatt végigfutó térszövet amely egyrészt e funkcionális igényt biztosítja másrészt a terepből adódó lehetőségeket intenzíven kihasználja. Az új épületszárny bejárata a meglévő támfal karakteréből, geometriájából következik, hiszen a tervezett helyen a támfal (mindkét oldalról nézve) befordul és szinte beszippantja az érkezőt (ezen a ponton egy támfalba süllyesztett, kisméretű meglévő tároló is található)

Tömegképzés

Az új bejárat így a terepugrásból következően az alsó, terepbe vájt szinten valósul meg, egy három irány elosztó zónát kialakítva ezzel. Az új épületrész tömege a meglévő támfalra új fel, karakterében igyekszik egyrészről a régi épület zömökségét kompaktságát megidézni, mozdulataival pedig a egyensúlyt teremteni a vertikális és horizontális elemek, erők között. A tömegformálásra jellemző egyrészt az egyneműség keresése, ezért a felső elemet egyfajta tárgyként való megformálás, a szükséges nyílások lehetőség szerint rejtett vagy tektonikából következő elhelyezésével. A tömeg szögben törő mozdulatai egyrészt a telepítésből és az épületrész hangsúlyaiból következnek, de felfoghatóak a meglévő tömeg tetőformálásához és tömegképzéséhez való utalásszerű viszonyként is.

Anyagok

Az új épület anyag(jelleg)választásánál fontos volt egyrészt a tömegképzésből adódó karakter hangsúlyainak támogatása (nem átlátszó, transzparens és semi-transzparens felületek egyensúlya a tömegegység
megtartásával), valamint olyan anyagok használata, mely a két tömeg közti viszonyt érzékletesebbé, érthetőbbé teszi. Ezért az anyaghasználat egyrészt a meglévő támfal kő anyagát, mint viszonyítási pontot alkalmazza, másrészt a támfalra ráülő tömeg egy felületében strukturált, nemes hatású fémes karaktert kap (terv szerint vörösréz burkolattal) A nyílászárók illeszkedő fém anyagúak.

Funkcionális kialakítás

Az új épületrész három szintre tagolódik, és ez ezáltal három külön álló funkcionális egységet határoz meg. A pinceszinten található az gépkocsi-tároló, az előtér kiszolgáló és tároló helyiségekkel, és a két épületrész összekötésének elemei.
A földszinten a közösségi helyiségek találhatóak, a nappali, az étkező-konyha, kiegészítve kiszolgáló helyiségekkel (kamrával, vendég wc-vel) A konyha szükség esetén leszeparálható, leválasztható.
Az emeleten a hálószoba egységek, és a fürdők találhatóak 3 gyerekszoba és egy szülői háló elhelyezésével. A függőleges közlekedő az épület hátsó nyugati oldalán kap helyet. a tereppel a szükséges helyeken kapcsolatot teremtve. A lépcső tengelye a tetőre vezető tetőfeljáróban folytatódik, mely egyrészről az épület átszellőzését biztosítja, egy érdekes, megvilágítást, kitekintési pontot, kölcsönöz a lépcsőháznak, másrészt az épületrész tömegformálását és funkcionális működését is segíti. A meglévő épületrész és az új épülettömeg kapcsolata terepszint alatti összekötéssel biztosított. Ez az összekötést egyrészről egy üvegezett nyaktag biztosítja mely a megtartandó boltíves meglévő pincét köti össze a meglévő kúria-tömeggel (Ennek következtében az ablak helyén új átjárható nyílás keletkezik). A boltíves pince és az új épülettömeg között terepszint alatti beépítés biztosítja a kapcsolatot.