Corvinus kollégium és professzori vendéglakások

Budapest, IX. kerület

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KOLLÉGIUM ÉS PROFESSZORI VENDÉGLAKÁSOK

ORSZÁGOS TERVPÁLYÁZAT, III. DÍJ

TERVEZÉS 2017

ÉPÍTÉSZET: TÖRÖK SZABOLCS BENCE DLA, MONORY REBEKA

LÁTVÁNYTERVEZÉS: VÁGI BENCE- WHITEBOX VISUAL

Display Type
Teljes szélesség

TELEPÍTÉS

Adottságok előzmények:

A tervezési területet körbevevő, az egykori közraktárak szomszédságában álló telektömbök egységesnek mondható beépítésükkel és karakterükkel  jól prezentálják Belső-Ferencváros XIX. század második felében kialakult belvárosi szövetét. Ezt az egységes - többnyire zártudvaros beépítéssel épült - tömbstruktúra itt ott felszakad, köszönhetően egyrészt a környező utcákban megfigyelhető felnyíló-, és átmenő udvaros beépítések szándékainak, valamint a lakóövezet hangsúlyú szövetbe hangsúlyos elemként belekerülő közösségi (és ipari) épületek szokásostól eltérő telepítési és tömegképzési koncepciójának. Példaként gondolhatunk itt a BCE új oktatási épületének bejárati zónájára, a Kinizsi utca elején álló kollégiumok különféle koncepció szerinti telepítésére vagy éppen merész példaként a Léstyán Ernő által tervezett Trafóház épületére. A jelenleg foghíj építési telken a 1990-es évek végéig állt egy F+1 magas  klasszicista/eklektikus lakóház ("egykor állítólag gazdag bél-nagykereskedő háza volt") melyet igen rossz állapota miatt bontottak le, tetővonala ma is látszik a szomszédos tűzfalakon. A tervezéssel érintett Czuczor utca karakterét erősen meghatározza a magassági értelemben vett léptékváltás a Duna irányában, mely a szabályozási környezet előírásai és a megmaradó épületekhez való illeszkedés miatt is jelentős kötöttséget jelent. Az építési telekre néző tűzfalak méretükben és vonalvezetésükben is meglehetősen változó, összetett világot alkotnak, ezzel a meghatározó adottságként jelennek meg. A Czuczor utca északi oldalát az egyetem többfunkciós új oktatási és iroda épületének homlokzata uralja. Funkcionális lehetőség, hogy a tervezési területtel szemben található az oktatási épület vendéglátó egysége, melyen keresztül az intézmény oktatási funkciói is közvetlenül elérhetőek. 

 

A telepítés szempontrendszere

A javasolt beépítés a tervezési feladat több kihívását igyekszik párhuzamosan kezelni.:

A tervezés során elhelyezett tömegek egyfajta folytatásai a meglévő tömegstruktúrának és a szomszédos tűzfalaknak. A tervezett komplexum téri világa és kompozíciós rendje a két nagyon különböző magasságú beépítés egymáshoz feszüléséből alakul ki olyan módon, hogy közben a kapcsolódó épületszélek, zavaró tűzfalak "elvarrása" is megtörténik.

A beépítés emellett a kapcsolódó külső terek továbbvezetésével jön létre, mely által telkeken átnyúló egybefüggő térrendszer alakul ki. Ez egy zárt udvaros beépítésnél sokkal "levegősebb", egy teljesen felnyitott elhelyezésnél védettebb téri világot eredményez.

A telepítés a két - eltérő magasságú - tömegnek és az ezeket összekötő híd-elem kompozíciójának köszönhetően az utca felől érzetre zárt beépítést ad, ugyanakkor a tömegképzésből adódóan az épület meg is nyílik ebben az irányban. Ez a feltárás amellett, hogy kezeli az utcakép magassági egyenlőtlenségét, egyben átértelmezi a tömb belső udvarát is, mely a korábban említett közösségi épületek megnyitásaihoz hasonlóan sok lehetőséget rejt magában. Amellett, hogy szükséges kapuszerű zárás és a privát szféra biztosítása megtörténik, a telepítésből adódó megnyitások, átlátások a belső tereket is városi tér szintjére emelik. A többszintes belső udvarterek a kollégiumi funkciót gazdagítják, hiszen ezek a privát tér/intim kert  funkciók mellett egyszerre a közösség fogadó-, gyűjtő- és élményterévé is válnak.

A beépítés effajta megnyitása mind a természetes megvilágítás, mind a közérzet/térarány, mind szellőzés kérdéseit hatékonyan kezeli. Az épületben elhelyezett kollégiumi szobák természetes fénnyel jól ellátott helyiségek, megfelelő kilátási "távlattal" kialakíthatóak, a kissé zártabb legalsó 2 szint terei intenzív zöld növényzetre néznek.

A tervezett beépítés tájolás és benapozottsága a kollégium funkciónak megfelelő, az adottságokat figyelembe véve ideálisnak mondható.

 

TÖMEGKÉPZÉS

Az épület tömegképzésében és belső szerkesztettségében a funkcionalitás, a gazdaságosság és az ergonómia a meghatározó tényezők..

A tömegek építészeti formálására a hagyományos budapesti arányok és kapcsolódási pontok keresése a jellemző.

A terv ezért a két eltérő méretű tömeg és az ezeket összekötő hídelem formálásában és eszközrendszerében visszafogott, illeszkedő karakterű.

A kompozíció lényege elsősorban a kétféle méretű tömeg arányában és viszonyából adódó játékosságban rejlik, valamint abban, hogy az épületet meghatározó közösségi funkciók, (pl. fogadótér recepció, multifunkciós terem,  tetőteraszok, közösségi, tanuló, sport és rekreációs terek) a téri kompozícióban kellő hangsúlyt és szerepet kapjanak.  Ennek következtében a földszinti egységek szerkesztettsége és hangsúlyos megnyitása, az emeleti csoportos tanulószoba homlokzati kitekintő ablaka, a közösségi terek központi pozíciója, vagy éppen a két tetőterasz a Czuczor utcát és a budapesti tetőket "domináló" elhelyezése mind-mind hangsúlyos elemei az épület tömegképzésének.

E közösségi fókuszpontok az épületet annak szándékolt visszafogottsága ellenére dinamikus, fiatalos karakterrel kortárs tartalommal töltik meg. Mindezt úgy teszik, hogy a tervezett kollégium emellett biztosítja a pihenés és elvonulás szükséges feltételeit. 

A ház tömegformálásában nagy szerepet tölt be az épület homlokzati megnyitásának kezelése. A nyílásképzés lyukarchitektúra-rendszere a környező építészeti karakter világába illeszkedik azzal a kiegészítéssel, hogy nem csak a architektúra arányrendszere, hanem a megnyitás irányai is segítenek értelmezni a telepítési és használati  szempontokat. Az épületrészek hagyományos hosszoldalai nyitott, végfalai inkább zárt megformálásúak. Ez a karakter a zavaró átlátások hatékony kezelése mellett az épület tömegei által közrefogott belső térnek is izgalmas térértelmezési lehetőségeket biztosít.

 

ANYAGHASZNÁLAT

Az épület anyaghasználatára a tartós időtálló anyagok használata a jellemző friss tálalásban. Az épület homlokzati burkolására a kisméretű tégla és a műkő/látszóbeton felületek játéka a jellemző.

Ezen anyagok alkalmazása egyszerre indokolható az építészeti környezet illeszkedő anyaghasználatával, a tégla felületek otthonosságot sugárzó szerepével és hagyományos, meghitt, otthonosságot sugárzó  karakterével, de ugyanúgy rokon a Budapesti Corvinus Egyetem identitását meghatározó épületeinek analóg anyaghasználatával (Fővám téri központi épület, Sóház stb.).

Mind a tégla burkolat mind a látszóbeton/műkő burkolat alkalmazása több szerephez köthető, mely az épület megjelenését egyszerre hagyományos és egyszerre kortárs, modern köntösbe öltözteti.

A kisebb épülettömeg ferde síkjain (tetején) alkalmazott tégla burkolat az épülettömeg egységes kezelését és a tető 5. homlokzat szerepének betöltését szolgálja, hisz ez a felület mind a kollégium másik szárnyából mind a szemközti oktatási tömb ablakaiból nézve kvázi "homlokzatként" jelenik meg.

A homlokzaton alkalmazott áttört öntött beton és hézagosan rakott tégla felületek az utca és a belső tér kapcsolatának impresszív kezelésében, az utcai belátás mérséklésében, ugyanakkor a természetes megnyitásban játszanak szerepet. Az áttört felületek formaképzése információs és szimbolikus töltetet is hordozhat.

Az épület utcai homlokzatán visszafogottan megidézésre került a korábban itt állt, elbontott épület, a téglaosztás átfordítása jelöli ki a klasszicista/eklektikus bérház egykori párkánymagasságát.

Az épület általános szinti nyílászárói javaslat szerint korszerű festett fa kialakításúak, ezt a földszinten nagyméretű fémkeretes vagy keret nélküli  portálüvegek egészítenek ki. A teraszajtók előtti üvegkorlát készül festett fogódzóval.

A beltéri anyaghasználatra a tartósság, gazdaságosság, az otthonosság és az egységesség a meghatározó szempontok: Ezért a bútorok világát a fa/rétegelt lemez anyagok és meleg hatású/fiatalos színek  használata dominálja.

Display Type
Teljes szélesség